AnnGel blogja, jól

Az jutott eszembe, hogy milyen jó, hogy tavaly még nem volt The Baseballs, mert így legalább nem ismertem meg azokat a számokat, amiket ha ismertem volna, akkor a szövegüket posztoltam volna, ezzel kiteljesedve az önsajnálatban fetrengés terén (You cut me open and I keep bleeding, love).

A születésnapomon elgondolkodtam azon, mi változott az elmúlt egy évben, és meglepődtem, hogy mennyi minden. Mert tavaly ilyenkor voltam szerelmes, aztán szerelmi bánatos, aztán egyedül, veszítettem el barátot, de szereztem sokat, és mire rendbe tettem magam valamennyire, lettem boldog is, nagyon. Egy évvel ezelőtt mit nem adtam volna azért, hogy egy évvel később legyek már, és (közhelypuffogtatás figyelem!) igazából milyen szép ez, hogy nem tudhatod, mi lesz pár hónap múlva, de kétségbeejtő is egyben. A mostani állapotot szívesen konzerválnám (vagy inkább a szakdolgozat leadás utánit) (meg mikor süt a nap) (és nem túlórázom) (és korán sem kell kelnem).

A halloweenes képek után kontrasztként jöjjön két fotó a múltkori fellépésről.

Mindkettőt csoportképből gányoltam ki painttel, szóval elnézést Update: finomítottam rajta, így már nem gáz annyira (utálok embereket lefesteni vagy kivágni a képekből, szörnyű érzésem lesz tőle, mintha megvuduznám őket, vagy ilyesmi).

Amit imádtam, az a teljes átalakulás érzése: a turbánnal eltűnt a hajunk, az erős smink alatt az arcunk, a hasonló ruha miatt meg alig ismertünk egymásra.

Ezen kívül folyamatosan flesseltem egész este. Sokan nem tudják, de évekig jazz-baletteztem, aztán énekkarban is énekeltem, így a "sokan nyomorgunk kis szobában tükör nélkül, közben idegesek is vagyunk, mert jajelfogjukrontani" rég elfeledett emlékeket hozott felszínre. :nosztalgia:

Wave meghívót valaki?

Amúgy nem szeretek mostanában a városban mászkálni, minden aluljáróban a "Ha én rózsa volnék" szól furulyán, gyászosan lassan, amitől mindig az a sor jut eszembe, hogy "és ha egyszer rajtam lánckerék taposna, alattam a föld is sírva beomolna".

De legalább szakdoga félévközi beszámolón kiderült, hogy ne azt akarjam írni, amit akartam, hanem mást. És erre van egy hónapom. Ollé.

11.11-én 10.10-kor 22 éves. Nem is tudom, mikor lesz legközelebb ilyen stílusos.